Az AVAR SZÍNPAD krónikája

Egyszer volt, hol nem volt, volt évente a téli időkben Varsány községben az Idősek napja. Hogy ez a nap méltón legyen ünnepelve, öt – dolgozó - fiatal – Szita Julianna, Pálmány Tímea, Szép Zsolt, Szép Norbert és Bátyi Sándor - elhatározta, hogy ők meglepetést okoznak a falu előbb született bölcseinek. Így 2003 szeptemberében a falu Művelődési Házának falai között, az éj leple alatt - pár üveg bor elfogyasztása után - megalakult, az akkor még névtelen társaság. Éjt nappallá téve – hetente kétszer - próbálta Baranyi Ferenc: A lónak vélt mennyasszony című vásári komédiáját, amely a decemberi előadáson olyan jól sikerült, hogy nem hagyhattuk abba, így a társulat elkezdte működését. A sikerünk szárnyra is kapott, így több településről kaptunk meghívást. Csak hogy még nem volt nevünk. A telefon csörgött folyamatosan, hogy milyen nevet írhatnak a plakátra, hogyan hirdessenek minket. A rendezőnket az úton meg- és válaszút elé állították,: azonnal mondjon egy nevet. És akkor a déli harangszó megcsendülése a templom torony felé vezette Sanya szemét, és eszébe ötlött a régi nóta, miszerint „A varsányi torony, de messzire ellátszik…”. Ennek a nótának az első négy betűje – A-VAR - szinte adta magát. Szerepeltünk falunapok, bálok illetve egyéb rendezvények keretén belül. Bár ez a szereplés még 2004-ben nem volt folyamatos. Sajnos Szép Norbert munkája miatt elhagyta a társulatot. 2004 decemberében ismét szerettünk volna kedveskedni az időseknek, és akkor csatlakozott hozzánk Havasi Ádám. Megfelelő humoros darabot kerestünk az eseményre, és meg is találtuk. Girard Antoine Tabarin francia trufamester darabjait pont az AVAR Színpadnak találták ki. A „Véretlen véres hurkák” ismét siker lett. És ezzel kezdődött el valójában az AVAR Színpad története.

2005 januárjában a Hunyadi Mátyás Általános Iskola Jótékonysági Bálján fellépett Tabarin darabjával a társaság, ahol jelezték nekünk, hogy egypáran szeretnének társulni. Februárban Szita Tamásné (Magyar Andrea), Tóth-Király Erika és Báránkó Pál a színpad oszlopos tagja lett. Ekkor terveztük el, hogy egy egész estés előadást készítünk közösen. Közben április elején Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző Kulturális Egyesülethez csatlakoztunk, hogy közösen ápoljuk a tradícióinkat. Megemlítem, hogy a darabokat névleges vezetőnk, rendezőnk - Bátyi Sándor – állítja össze, álmodja színpadra, de szabad kezet ad nekünk mindenben, és elfogadja a véleményünket, így valóban közös produkciót láthat a nagyérdemű. 2005. április 23-án az AVAR SZÍNPAD bemutatta első egészestés műsorát. Nyolc komédia, 6 gitárral kísért dal Andival meghozta az elismerést, és a színpad látta, hogy ez jó. Nem csak a közönségnek, hanem nekünk is. Júniusban a nagy sikerre való tekintettel megismételtük az előadást. Hogy jobban megismerjük egymást augusztusban közösen nyaraltunk a kismarosi Csattogó völgyben, ahol a következő nagy csapásra készültünk már. Mint ismeretes Varsány védőszentje Szent Mihály arkangyal, és az ő ünnepére, valamint a lakosok méltatására Szüreti Felvonulás és Vendégség van szeptember vagy október hónapban. Erre az eseményre a színpad tagjai közösen megírták a Borban az igazság című darabot, amely megint csak nevetésre késztette a közönséget, és elismerésre a társulatot.

A színpad stílusa kezdett formálódni a népi komédiák, játékok irányába, és ez valóban jól is áll a társaságnak, de újabb és újabb kihívásokat kerestek. A 2006. évi XXX. Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napok és Kamarajátékok Fesztiváljára nem sikerült bejutni, de nézőként szinte minden előadást láttak, és megnézhették, hogy az amatőr színi társulatok nem is annyira amatőrök. Ez csak jobban késztette a színészeket, hogy komolyabb darabokat is előadjanak. Természetesen folytattuk a falu eseményeire való felkészülést, de a társulat fontosabb állomása a 2006. április 30-i újabb egészestés műsora, ahol már nem csak a népi motívumok, hanem komolyabb tragikomédiák is jelenvoltak. Így Tabarin humoros darabjai mellett Karinthy Frigyes, Szilágyi Domonkos drámáit és  Miguel de Cervantes Saavedra spanyol trufamester hosszú humoros karcolatait is megismerhette a szórakozni vágyó közönség. Az előadásra két újabb taggal bővült a színpad: Havasi Ottóné (Pálmány Gizella) és Balázs „Szuper” József személyeiben. A tapsvihar nem volt kétséges, bár volt bennünk feszültség.

Azóta ismét bővültünk , mert csatlakozott hozzánk  2008-ban Cseri Klaudia aki fiatal üdeségével színt visz a színpad életébe.

De a bővítés értendő a darabokra és a tapasztalatra is.

2008-ban is megrendeztük egészestés műsorainkat. Azóta is részt veszünk a Szent Miháky napi búcsúban,Gyermeknapon,Idősek napján,Jótékonysági esten.A repertoárunkat igyekeztünk bővíteni színművekkel és saját magunk írt darabokkal. Felújítottunk néhány régi darabot is.

Örömmel tudatjuk, hogy az első avar baby: Tóth Luca  2009.júniusában megszületett. Anyukájának és neki is jó egézsséget, persze így kevesebb ideje jut a játékra velünk, de visszavárjuk.

Az idő múlása rámyomta bélyegét a színpad életére is. Talán picit elfáradtunk és halványabban ég már a régi tűz,de munkákat folytatjuk.

Sajnos néhányan kiléptek a társulatból,egyéb elfoglaltságaikra hivatkozva.

Jelenleg nyolc munkába járó ember próbál összehozni időt, hogy felkészülni tudjanak, illetve nyolc ember próbál kompromisszumot kötni a családdal, a munkával, és nyolc BARÁT próbálja szebbé tenni az emberek életét, és leírhatom, hogy sikeresen.

A színpad jövője még bizonytalan, de tudom, hogy van jövője. Terveink vannak – de ez egyenlőre titok - , szakmai felkészülésünk folyamatos. Tudjuk, hogy ezt csinálni akarjuk, mert szeretjük. Nem önmagunkért, nem a sikerért, hanem azokért az emberekért, akiknek örömet szerzünk, szerezhetünk. Reméljük, hogy mindenkinek sikerült mosolyt csalnunk az arcára, és megmaradunk jó emlékként.